Annyira rohamtempóban írták meg a 2023-as költségvetést, hogy belegabalyodtak a saját jogalkotási tempójukba, még gyorsan a büdzsé hatályba lépése előtt ki kellene cserélni a megyei szót vármegyeire a kormányhivatalok juttatásait rendező sorokon.
Szerinte valójában nem 181, hanem 30 ezer forintot jelent a kormány rezsitámogatása az átlagfogyasztók számára.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
15 százalékos éves inflációval és másfél százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány 2023-ra. Több mint öt hónappal az után, hogy a nyáron megszavazták a 2023-as költségvetés eredeti verzióját, totálisan át kell írni az egészet, december 23-án délre addig eljutottak legalább, hogy a számokkal elkészült a Pénzügyminisztérium, most még a Költségvetési Tanács véleményére várnak.
Az idei magasabb gazdasági növekedés miatt jövőre a GDP arányosan 3,5 százalékos hiánycél magasabb számszerű hiányt enged. A kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol jövőre. A jövő évi büdzsét áttervezik, de továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra. A családtámogatásokról nincs még döntés.
Az inflációs csúcs egyre magasabbra tornyosul, ahogy közeledünk hozzá. A kormány elkötelezett a jövő évi költségvetési hiánycél tartása mellett – ez a tervezettnél jóval kisebb gazdasági növekedés mellett csak kemény megszorításokkal érhető el.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
Tavalyhoz képest 10 milliárd euróval magasabb energiaköltséget kell kigazdálkodni, nem csoda, hogy újratervezik a jövő évi költségvetést. A miniszterelnök erről és más kihívásokról is beszélt a Széchenyi Kártya Program 20. évfordulóján a Budai Várban.
Ahhoz képest, hogy a tavalyi büdzsét átlagosan négynaponta módosította a kormány, az ideinél eddig tartják az öt és fél napi átlagos ütemet. A jövő évi költségvetésről szóló törvény keddi végszavazása előtt összeszedtük, hogyan változtatták meg a büdzsét a Magyar Közlönyben megjelent határozatokkal.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
Az ideinél 30 százalékkal több pénzt szán a kormány lakástámogatásra a 2023-as költségvetés tervezetében, amire szükség is van, ahogy a kamatok nőnek.
Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.
Július közepén az Országgyűlés el is fogadhatja a jövő évi büdzsét – hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához. Az alapja a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogram lesz, amellyel csak az a baj, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal, miközben a kormányra ráomolhat a választási osztogatás.
Újabb csavart jelentettek be a költségvetés teljesen kaotikus újratervezésében.
A kormány még december végéig módosít a költségvetésen, aminek az oka a háború és a brüsszeli szankciós politika.
Vajda Zoltán szerint a büdzsé elfogadása nem a kormány belügye, egy normálisan működő országban a parlament feladata.
Ha csak arra figyelünk, amit a kormány mond, azt hihetjük, hogy a honvédelem és a rezsicsökkentés költségvetését szavazták meg most a parlamentben, jövőre is szépen fog nőni a gazdaság, az euróárfolyam 377-re változik, az infláció pedig ugyan magas lesz, de azért csökkenni fog. Igazán kár, hogy a teljes valóság egy kicsit más.
A pénzügyi szektor finanszírozza a haderőfejlesztést, az energetikai és a távközlési cégek pedig a légi utasokkal karöltve a gazdag háztartások áram- és gázszámlájának nagy részét – ez az abszurditás a jövő évi költségvetés fő jellemzője.
Két évtizedes rekordon van az infláció, ez is belejátszik, hogy mire jut kevesebb és mire több pénz az elfogadásra váró büdzsében. Megnéztük, hol lesz még így is javulás, és hol viszi el a növekedést az infláció.
