Annyira rohamtempóban írták meg a 2023-as költségvetést, hogy belegabalyodtak a saját jogalkotási tempójukba, még gyorsan a büdzsé hatályba lépése előtt ki kellene cserélni a megyei szót vármegyeire a kormányhivatalok juttatásait rendező sorokon.
Szerinte valójában nem 181, hanem 30 ezer forintot jelent a kormány rezsitámogatása az átlagfogyasztók számára.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
Újabb csavart jelentettek be a költségvetés teljesen kaotikus újratervezésében.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
15 százalékos éves inflációval és másfél százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány 2023-ra. Több mint öt hónappal az után, hogy a nyáron megszavazták a 2023-as költségvetés eredeti verzióját, totálisan át kell írni az egészet, december 23-án délre addig eljutottak legalább, hogy a számokkal elkészült a Pénzügyminisztérium, most még a Költségvetési Tanács véleményére várnak.
Az idei magasabb gazdasági növekedés miatt jövőre a GDP arányosan 3,5 százalékos hiánycél magasabb számszerű hiányt enged. A kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol jövőre. A jövő évi büdzsét áttervezik, de továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra. A családtámogatásokról nincs még döntés.
A kormány még december végéig módosít a költségvetésen, aminek az oka a háború és a brüsszeli szankciós politika.
Az inflációs csúcs egyre magasabbra tornyosul, ahogy közeledünk hozzá. A kormány elkötelezett a jövő évi költségvetési hiánycél tartása mellett – ez a tervezettnél jóval kisebb gazdasági növekedés mellett csak kemény megszorításokkal érhető el.
Vajda Zoltán szerint a büdzsé elfogadása nem a kormány belügye, egy normálisan működő országban a parlament feladata.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
Tavalyhoz képest 10 milliárd euróval magasabb energiaköltséget kell kigazdálkodni, nem csoda, hogy újratervezik a jövő évi költségvetést. A miniszterelnök erről és más kihívásokról is beszélt a Széchenyi Kártya Program 20. évfordulóján a Budai Várban.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
Július közepén az Országgyűlés el is fogadhatja a jövő évi büdzsét – hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához. Az alapja a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogram lesz, amellyel csak az a baj, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal, miközben a kormányra ráomolhat a választási osztogatás.
